Azt hittem, kőkemény fába vágom a fejszémet, mikor arra adtam a fejemet, hogy James Bond óráinak szánjak egy posztot. Aztán persze kiderült, hogy elég sokan készítettek már gyűjtést a témában, azonban ezek legtöbbje vagy a Q-féle beépített csinnadrattára koncentrált, és magát a kiinduló szerkezetet éppen csak megemlítette, vagy pedig kizárólag angol nelven (jobb esetben) érhető el. Mi most kicsit belemerülünk, hogy vajon mi volt az alap, amire a lézeres, telefaxos, vágókorongos kütyük épültek.

Nyilván nem kell felhánytorgatnom olyan sztereotíp megállapításokat, mint hogy a karóra férfias dolog, és egy jól megválasztott karóra öltözteti az embert, stb. Azonban van egy ember, akire ezek a közhelyek úgyanúgy "ráhúzhatók"... James Bond a velejéig férfias, akár még John McClane-féle koszos-fehér atlétatrikóban is képes a leghűvösebb eleganciával a túlvilágra küldeni tetszőleges számú ex-szovjet titkosügynököt, és olyan hihetetlenül elegáns, hogy négy órányi kemény testedzés és három órányi tűzpárbaj utána is élére vasalt nadrágban képes bárhol megjelenni. Esetleg ha mégsem, akkor sem tűnik fel senkinek az a pár redő. Gondolom innentől egyértelmű a párhuzam, férfias férfihez férfias karóra dukál, és a helyzet az, hogy a filmek készítői eléggé meg is adták a módját.

Az első Bond természetesen Sean Connery volt, többek véleménye szerint máig a legideálisabb ügynök-alkat. Első filmje a Dr. No volt, 1962-ben. És hogy mivel indították el a 007-es órás karrierjét? Egy Rolex Submarinerrel. Az 1974-ben megjelent Az aranypisztolyos férfiig nagyjából meg is tartották a modellt, így összesen 9 filmen át láthattuk kedvenc szuperkémünket ebben az órában üldözni a gonoszt. Néhány exkluzív kitérőt persze mindig tettek a készítők, de erre később térek ki, előbb lássuk azt a bizonyos Rolexet.

A első Submariner modell, a ref.6204 1953-ban jelent meg, és előremutató formatervével gyakorlatilag azonnal sikert aratott. A gyár 600 láb mélységig garantálta a vízállóságot, így hamar az extrém sportot és veszélyes foglalkozást űzők kedvencévé vált. Ez a változat nagyjából 1956-ig változtatások nélkül maradt gyártásban, közben azonban már 1955-ben kiadták a Ref.6200-át, ami az előző modell továbbfejlesztése volt. Igen fontos változtatásokat hajtottak végre rajta, mint például a korona megnagyobbítása, a kesztyűben történő használat megkönnyítésére... Természetesen ezen felül egyéb újdonságokat is tartogatott az óra a felhasználói számára, például ezen a szérián jelent meg először a Triplock prototípusa. Ezen ugyan még nem, de a későbbi Rolex karórák koronáján megtalálható 3 pont a Triplock védelemmel ellátott órák védjegye azóta is. Ez a védelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy erre az órára a gyártó 660 láb mélységig garantálta a vízállóságot.

 

1956-tól kisebb érdekesség történik a Submarinerek gyártásánál, ugyanis a Ref.6536 és 6538-as típusok arról híresek, hogy kétféle kaliberrel gyártották őket. Ezek között a modellek között ugyanúgy megtalálható az eddigi Submarinerek A296-os szerkezete, mint az új 1030-as. Ennek a kalibernek a megjelenése azért mérföldkő a típus történetében, mert az ezzel szerelt órák már olyan precizitással működtek, hogy bizony a számlapon a következő felirat használatára lettek jogosultak: "Officially Certified Chronometer". És itt bizony el is érkeztünk ahhoz a típushoz, amelyikre mindenki annyira várt. A Submariner sorozat egészen 1958-ig gyártott mindegyik példányát - a Ref.5508-ig bezárólag - szeretik ugyanis James Bond-féle órának nevezni, erre azonban "hivatalosan" csak a 6538 jogosult, lássuk tehát a Sean Connery által viselt Rolex típust:

 

Rolex Submariner Ref.6538 "James Bond"

Innentől kezdve gyakorlatilag változtatás nélkül hordta a 007-es ezt a típust, az első említésre méltó változás az 1973-ban megjelent Élni és halni hagyni című filmben történt, itt azonban időzzünk el egy kicsit. Nemcsak, hogy James csuklóján tűnt fel egy új Rolex modell, hanem egy olyan óraipari különlegesség is helyet kapott a filmben, amelyik mindenképpen megérdemel pár szót ezen cikk keretein belül. De nézzük előbb az aktuális Submariner verziót. Az ide vonatkozó modell a keresztségben a Ref.5513-as elnevezést kapta. Kétfajta kaliberrel volt hozzáférhető (1530 és 1570), és jellegzetessége, hogy a korona körül elég komoly méretű, "nagy szarvaknak" nevezett védelmet kapott. Ezen kívül érdekesség még, hogy mivel viszonylag alapmodellnek számított, az óra nem kapott kronométer minősítést. Íme egy korai (bal oldalon) és egy későbbi verzió:

Rolex Submariner Ref.5513

Egészen az 1974-es Az aranypisztolyos férfiig használták a márka modelljeit, 1977-től egy elég éles váltással eveztek más technológiai vizekre, de erről egy kicsit később.

És hogy mi volt az az óra, ami akkoriban ennyire lázba hozta a világot? Ráadásul megjelenését valamilyen mértékben az akkori technológia váltás előszeleként is értelmezhetjük. Nos, ez volt a Hamilton Pulsar P-2. Az eredeti Hamilton Pulsar 1971-ben jelent meg, és a világ első karórája volt, amelyik nem tartalmazott mozgó alkatrészt. LED-es technológiával működött, akkoriban gyakorlatilag az elektronikai fejlődés csúcsát képviselte. A Hamiltonnak meg is gyűlt a baja vele, nagyjából nem volt olyan példány, amelyik hibátlanul működött volna, szinte mindegyikben cserélték a szerkezetet egy robosztusabb változatra.

 

Hamilton Pulsar P-1

Akkori szemmel nézve a Hamilton órája hihetetlen fejlesztéseket tartalmazott, kicsit ássuk is bele magunkat.

Az egész szerkezet egy 50-szer feltölthető, igen kis méretű ezüst-cink akkumulátor köré épült. Ez adta az energiát a 32.768Hz-en rezgő kvarckristálynak, ami az akkori elektromechankus időmérők rezgésszámának a négyszerese volt. Ez igen nagy pontosságot tett lehetővé a Pulsar számára, ugyanis a pontatlansága átlag 3 másodperc volt, havonta... A kristály frekvenciáját bináris számlálók osztották le kisebb értékekre, majd ezek az impulzusok táplálták az áramköröket. A kijelző működése elég érdekesen volt megoldva. Kizárólag gobnyomásra működött, hogy minél több energiát takarítsanak meg. Megnyomjuk a gombot, a kijelzőn megjelenik az aktuális idő, majd el is tűnik, a minél további működés érdekében. Mint említettem, a kijelző LED-es technológiával működött. Az első számjegy kivételével mindegyik egy 27 pontot tartalmazó mátrixból épület fel, mindegyik apró kis piros pont egy-egy gallium-arzenid dióda volt. És innováció? A mai telefonokban kezdenek megjelenni a fényérzekelők, ami a külső fényerő hatására automatikusan állítja a kijelző fényerejét. Nos, kérem szépen, 1971, Hamilton Pulsar, a szerkezet már tartalmazott ilyen fényérzékelőt, és a külső fény mennyiségének függvényében erősebb vagy gyengébb világításra bírta a diódákat...

A szerkezetet folyamatosan fejlesztették, javították, ennek az eredménye lett a P-2, amelyik az Élni és halni hagyni Bond filmben is szerepelt.

Hamilton Pulsar P-2

3 évnyi szünet következett a Bond-érában, a Pulsarral érkező új idők szelei nem hagyták nyomtalanul a 007-es filmeket sem. A '70-es évek egyébként is a nagy svájci óraipari válság időszaka, szinte hetente mennek tönkre nagy múltú óraipari manufaktúrák a piacra beáramló japán kvarc-dömping következtében. Ezen nem sokat javított a Bond-filmek reklámértékben a kereskedelmi tévékkel vetekedő pedigréje sem, ugyanis egy új márka jelenik meg kedvenc ügynökünk kezén, ez pedig a japán Seiko.

Ha a Hamilton órája a LED-es technológia csúcsa volt, akkor a Seiko 0674-5009 minden bizonnyal az LCD-s órák között viselhetné ezt a címet. Persze mai szemmel nézve "csupán" egy kvarcóra, de gondoljunk bele, hogy mondjuk az Apple iPhone-ja milyen robbanással tört be a piacra, próbáljuk ezt a lepedőt ráhúzni az akkor szárnyait bontogató kvarckristály vezérlésű, LCD kijelzős órákra. Nem csoda, hogy a svájci óragyárak kvázi rettegésben élték le az elkövetkező 10-15 évet...

Seiko 0674-5009

1981-ben jeleneik meg a Szigorúan bizalmas (For your eyes only), ami egy új Seiko modellt hozott a rajongóknak. Kvarc szerkezet, digitális és analóg kijelzés, ez volt a Duo-Time H357.

Seiko H357

 Ami érdekesség, hogy ezekről az órákról adatgyűjtés közben igen kevés anyagot találni, hiszen gyakorlatilag nincs elődjük, elődmodelljük. A kvarcóra techonológia abban az időben olyannyira gyerekcipőben járt, hogy igazából ezek azok a modellek, amikből a további szériák kifejlődtek, ezek a szerkezetek a modernkori karórák pionírjai.

1983-ban, az Octopussy c. filmben feltűnik még egy Seiko érdekesség (pontosabban kettő is), a G757 Sports100-as modell, osztott LCD kijelzővel, sok-sok "kütyüvel", azonban ez is "csak" a kvarcórák fejlődésének egy apró állomása, techonlógiailag nem igazán hoz már újítást.

Seiko G757 Sports100

Valószínűleg érezhették ezt a készítők is, így aztán a '87-es Halálos rémületben (The living daylights) több meglepetést is tartogatott. Új Bond (Timothy Dalton), régi ismerős órafronton (Rolex Submariner). Dalton a '89-es Magányos ügynök (Licence to kill) c. epizódban annyira aktuális, hogy az 1989-es modellévi Rolex Submariner Date modellt viseli a filmben, méghozzá egy Ref.16610-et, aminek a szerkezete egy COSC-minősítésű 3135-ös kaliber.

Rolex Submariner Date Ref.16610

Erre a modellre alapozva a Rolex a típus megjelenésének 50. évfordulójára kiadott egy exkluzív modellt, ami sztem a sorozat messze legszebb darabja, bár tudom, hogy ezért a kijelentésemért a keményvonalas Submariner-hívők meg fognak lincselni. Megmutatom ezt a változatot is, tessék mindenkinek magának eldöntenie, hogy tetszik-e vagy sem.

Rolex Submariner 16610LV

Ezután a rövid visszatérés után végleg nyugdíjazzák a gyártó modelljeit, ismét megújul a sorozat, óra- és színészfronton is. Némi kihagyás után, 1995-ben jön az igen nagy sikerű Goldeneye, Pierce Brosnannal a főszerepben, és egy eddig a szériában nem szereplő márkával, az Omegával.

Az Omega története egészen 1848-ig nyúlik vissza, mikor is a 23 éves Louis Brandt létrehozza La Chaux-de-Fonds nevű városkában a műhelyét, ahol a nappali órák világosságát kihasználva preciziós zsebórák összeszerelésébe fog.

Tudom, hogy ezért jár még egy megkövezés, de "hivatalból" muszáj megemlítenem azt az szerkezetet, amit a cég 1901-ben készített el. Ekkor ugyanis egy speciálisan motorosok számára fejlesztenek ki egy órát, amit közvetlenül a benzintankra lehetett applikálni.

1943-ban jelentkeznek az első automata szerkezetű karórájukkal, innen már egyenes út vezet az 1948-ban megjelenő Seamasterig. Láthatjuk, hogy ez a sorozat is lassan emberöltőnyi múltra tekint vissza, nem kevés ideje volt tehát fejlődni, finomodni a szerkezetnek az 1995-ös Bond-beli megjelenésig.

 

Omega Seamaster 1948

Mivel az Omega Seamaster sorozata, de még azon belül a Professional széria is olyan nagy mennyiségű órából áll, hogy gyakorlatilag az év végéig ki tudnánk tölteni vele a blogot, ezért tökéletesen öncélúan kiemelnék pár érdekesebb Seamaster darabot, hogy lássuk, hogy fejlődött a gyártás az Omega és a Seamaster berkein belül.

Elsőként nézzünk mindjárt egy igencsak kevéssé szokványos darabot, 1970-ből. Ennek az adja a különlegességét, hogy olyan funciókat kapott, amik egyébként nem jellemzőek az átlagos Seamaster szériára. Nézzük csak:

Omega Seamaster GMT 1970

Már a színek sem egyszerűek, a kék különböző árnyalatai ugyanúgy megtalálhatók rajta, mint a sárga variációi. Az óra kapott egy 24 órás mutatót, valamint több kijelzőt is. Található rajta 9 óránál egy GMT, 6 óránál egy 24 órás, 3 óránál pedig egy dátumkijelző.

1988-ban jelenik meg az Omega Seamaster Professional, 200m-ig vízálló tokkal, fekete vagy kék számlappal, forgatható lünettával. Kvarc és automata szerkezettel egyaránt elérhető. 1992-ig gyártják változtatás nélkül, de akkor is csak a mutatók formáját dolgozzák át a könnyebb leolvashatóság érdekében.

Az igazi változásokat a harmadik széria hozza. Átalakították a tok formáját, a korona nagyobb védelmet kapott, valamint teljesen másfajta szíj került rá, ettől a verziótól ugyanis nem integrálva volt a rögzítése a tokba, hanem különállóan kapcsolódott hozzá. Ennek a változatnak a jelölése nem hivatalosan a "James Bond" volt. Nyilván mindenki sejti, miért. Bizony, a Seamaster Professional 3. szériáját viselte Pierce Brosnan az Aranyszemben.

 

Omega Seamaster Professional "James Bond Choice"

Kisebb baki, hogy a film ugye 1995-ben játszódik, azonban a nyitójelenetek, ahol James detonátornak használja az órát, 7 évvel korábbra datálódnak, akkor azonban ez a változata a Seamaster Professionalnek még bőven nem volt forgalomban...

A következő 3 Bond-film 3. széria automata kronográf verzióját használja, aminek hivatalos jelölése 2531.80. Ezek az órák az Omega 1120-as kaliberével készültek, ami az ETA 2892-A2-őn alapul. Ez ma talán az egyik legsokoldalúbb szerkezet, a Breitlingtól kezdve a Cartier-én át az IWC-ig nagyjából az összes nagy múltra visszatekintő svájci gyártónak van ezen a kaliberen alapuló karórája.

Omega kaliber 1120

Az Omega persze rendesen átdolgozta az eredeti változatot. A kiinduló szerkezetet 23 kövesre alakították át (21 volt), és ezen felül sok olyan módosítást végeztek rajta, amivel a svájci óraipar egyik legremekebb, kronométer minősítésű kaliberét hozták létre.

Órafronton változást ismét csak a színész lecserélése hoz, a gyártó azonban marad az Omega. Daniel Craig csuklóján a Casino Royale c. filmben egy Seamaster Planet Ocean Big Size trónol, hivatalos nevén 2900.50.91. Szinte mellékesen merem megjegyezni, de természetesen ezek az Omega jelölések meglehetősen precízen segítenek beazonosítani az órát, minden egyes számjegynek pontos jelenetése van, de ezek magyarázata egy külön posztot érdemelne, így erre most nem térek ki. Egyelőre legyen elég annyi, hogy számunkra az első négy számjegy az igazán érdekes, ezekből a sorozatszám első jele, a "2"-es utal a Seamaster szériára, a második számjegy a tok és a szíj kialakítására, a harmadik a szerkezet típusára, a negyedik pedig azonosítja a lünettát.

Omega Seamaster Planet Ocean 2900.50.91

 Következő és egyben utolsó szerkezetünk az eddigi utolsó filmben, a Quantum csendjében tűnt fel. A gyártó természetesen maradt, az új típus azonban a 2201.50. Ez a változat az Omega 2500-ás kalibert használja, amely 48 órás járástartalékkal rendelkezik. Az üveg mind a két oldalán tükröződésmentes bevonattal ellátott zafírüveg. Ez utóbbi két óra különlegessége, hogy a Bond filmekben használt Seamaster Professional óráknak megjelenésük óta védjegyük volt a kék számlap, ezek a modellek azonban feketében pompáznak, utalva ezzel akár a teljes széria megújulására is.

Omega Seamaster Planet Ocean 2201.50.00

Ezeken kívül természetesen még igen sok modell szerepelt a sorozatban, azonban ezekkel komplett blogot lehetne megtölteni. Érdekességképpen meg lehetne említeni a geiger-számlálós Breitlinget, vagy akár a TV-képernyős Seiko modellt, de azt hiszem, hogy a fő márkák áttekintésével nagyjából így is átfogó képet kaptunk a Bond-sorozat karóráiról. Az első Rolex modell még arra hasonlított, amit annak idején Ian Fleming, a könyvek írója elképzelt, azonban az utolsó modellek már egészen más vonalat képviseltek. Fontos szempont volt az egyszerűség, átláthatóság, a producerek szerint ezek a modellek jobban illettek a Daniel Craig által megformált "új Bond" karakterhez. Kíváncsiak várjuk, hogy a következő filmek milyen újdonságokat hoznak, akár technikai akár órák tekintetében. Természetesen ez utóbbival kapcsolatban mi is itt leszünk és figyelünk.  Addig viszont csak remélni tudjuk, hogy még sok izgalmas kalandban lehet részünk a képernyők vagy a mozivásznak előtt.

A bejegyzés trackback címe:

http://oravilag.blog.hu/api/trackback/id/tr701301183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

RealJackal 2009.08.15. 20:47:50

Gratula a cikkhez, nagyon jó lett, élvezettel olvastam, érződik rajta az alaposság és a belé fektetett rengeteg munka. Csak így tovább. Ezek után figyelni fogom a Bond filmek ide vonatkozó jeleneteit:D

eastwest 2009.08.17. 00:43:17

Tényleg jó lett, gratula! Azt tudtam, hogy mindig jó és drága órái voltak Bondnak, de most legalább azt is megtudtam, milyenek :)

eznemisénvagyok 2009.08.17. 09:08:38

Hát, én nem vagyok egy James Bond, ez abból is látszik, hogy Schumi Papa visszatérésének örömére újra elkezdtem hordani az Omega Speedmaster automatic Schumacher aláírással gravírozott hátlapú, a Papa 2002-es világbajnoki címének emléket állító órámat (kevlár számlappal, kockás zászlót imitáló stopper résszel), erre visszalépett.

:o((((

www.swissmade.hu/OmegaLESchumacher01g.jpg

saxiCsabi 2009.09.28. 18:54:52

Tényleg csak gratulálni lehet az alapos, érdekes iráshoz. A magamfajta "órabuzi" miután kétszer elolvasta a cikket, azonnal leveszi a forgatóról a Seemaster James Bond omegáját és felcsatolja a csuklójára. üdv. Csaba

saxiCsabi 2009.10.06. 10:13:59

Várom a folytatást. Csaba

tmscsaba 2016.01.22. 16:34:10

Nekem az első LCD kijelzésű órám a Seiko 0674-5009 volt (itt fent a képen), amit hibásan vettem az egyik bizományiban.
.
Alaposan átnézegettem és azt találtam, hogy a kvarc megnyomásakor működött. Kiforrasztottam a kristály tokjának a kivezetésit a panelból és nem is csodálkoztam. A tokból kiálló kivezetés csonk nem volt talán fél mm-es sem. Erre ráforrasztottam egy több szálú rézhuzalból egyetlen vékony elemi szálat, a végén kis körré formázva, egy speciálisan átalakított pillanatpákával. (A páka csúcsára tekertem egy vékonyabb rézhuzalt csúcsnak.) Azután kiválóan működött az óra hosszú éveken át, amíg egy volt Gelkás kollegám meg nem vette "bármi áron", ahogy akkor mondta. Már sejtem miért. :)
Ezt a történetet ismerve egyik gelka szervizes műszerész szólt, hogy meg kellene forrasztani a kvarc órájában egy chip kondenzátort ami levált, de ő nem mert hozzá nyúlni "mert nincs hozzá való páka".
Oda mentem az asztalához, felvettem a pillanat pákáját és csipesszel lefogtam a chipet megforrasztottam a kivezetéseit, már gyakorlott kézzel. Még óvatosan megjegyezte, "na de ezzel", mire mondom, mi mással, ez van kéznél. :)
A végén mondta, hogy szóhoz se jutott, hogy ezzel hogy lehetett megforrasztani, mondtam, nézze meg nagyító alatt, és meg volt vele elégedve. :)
.
Később több hagyományos órás mesternek segítettem az új technikában az indulásnál. Király Robinak is ha jól emlékszem a nevére és Jobaházi Andrisnak is még akkoriban, hiszen ők a mechanikus órákkal kezdték és akkor (a '70-es évek közepén) még csak azoknak a mesterei voltak.
.
Éppen nemrég jártam Andrásnál a Baross utcában és csodáltam, hogy mennyire jól bele tanult a fiú az új technikába! Profi szinten műveli az elektronikus órák javítását is.
..na de ezek régi emlékek..