Elkezdődött a szeptember, vége a nyári pihinek, óvodába/iskolába mennek a gyerekek, ezeknél a dolgoknál fogva megcsúsztunk mi is picit idővel, bár ez most kicsit ironikusan hangzik ezen a blogon :D

De azért lassan-lassan magunkra találunk, és ismét jönnek a posztok, nehogy az olvasói kemény magunk cikkek nélkül maradjon... Bele is húzunk rögtön, nemsokára egy eléggé monstre méretű poszt lesz olvasható az órák történetéről, az időmérők kialakulásáról, mai formájának elnyeréséről, szóval csak ici-pici kitartás, és visszatérünk.

Addig is kedvcsinálónak némi képanyag, csak hogy hűek maradjunk saját szerelmeinkhez, "természetesen" egy szkeletonizált szépség, ezúttal a Jaeger-LeCoultre-tól, a Master Eight Days Perpetual Skeleton.

Jaeger-LeCoultre Master Eight Days Perpetual Skeleton

És még egy csemege, ami főleg az olvasótáborunk azon részének lehet érdekes, akik rendelkeznek Aston Martin DBS gépjárművel, remélem jó sokan vannak ilyenek... :) 

Ugye az autó- és az óragyárak közötti szoros együttműködés nem ismeretlen, gondoljunk csak a Breitling-Bentley kooperációra, egész sorozatot építettek a koncepció köré. Most a Jaeger-LeCoultre jelentkezett olyan órával, ami egy ilyen egyezség részeként jött létre. És hogy mennyire komolyan gondolják, azt elmondom a kép megtekintése után.

Jaeger-LeCoultre Aston Martin

Szemfülesebbek bizonyára kiszúrták a tok bal oldalán található "Lock" valamint "Unlock" feliratokat, bizony, ez a cucc képes arra, hogy az Astonunk nyitási-zárási műveleteit végeztessük vele, sőt, még elindítani is képes a járművet, pedig nem is James Bond kezén található a szerkezet.... Nyilván a karóra ára egyetlen embert sem fog elriasztani a megvásárlástól, pláne akkor nem, ha az úriember már rendelkezik azzal a bizonyos Aston Martin DBS-el. Azt hiszem ebben az esetben igazán megkaphatná az óra a különösen ajánlott minősítést, már persze ha mi is pontoznánk ezeket a dolgokat...

Többször szó esett már a Bexei egyszemélyes magyar manufaktúráról, melynek színeiben Becsei Áron keze nyomán - a restaurálási és javítási munkák mellett - néhány igen különleges darab is elkészült. A sorozatgyártástól vagy piaci bevezetéstől mind a Primus, mind társai igen messze vannak, de a szerkezetek különlegessége a szakértők körében itthon is és külföldön is elismerő visszhangokat váltott ki.

Az interneten fellellhető - meglepően kevés - információ és néhány rövid interjú több kérdést vetett fel mint amennyit megválaszolt, tehát fogtuk magunkat, és ömlesztve rázúdítottuk a BEXEI manufaktúrára a minket leginkább foglalkoztató kéréseket. Áronék nagyon szívesen szakítottak időt kíváncsiságunk kielégítésére, válaszaikat alább olvashatjátok. 

Pár előzetes információ a "kisinterjú" elé. Először is az első poszt a témában. Amiből kiderül hogy Magyarország ma működő egyetlen, de annál jelentősebb óragyártójával van dolgunk. Az eddig elkészült négy műalkotás közül három asztali óra (Tourbillon No1 és Tourbillon No2, valamint a 20 mm magas (!!) Miniature Zappler), a negyedik pedig a már többször említett Primus. Egy-egy ilyen szerkezet elkészítése hónapokban, években mérhető, ezért is merült fel a kérdések között az esetleges piacra lépés módja és ideje. Egy 2008 év eleji interjúban Becsei Áron még nem tartotta valószínűnek, hogy nagyobb példányszámban piacra lépjen óráival, szerencsére mára ez a helyzet megváltozni látszik, mint lent látni fogjuk.

Miniature Zappler

Becsei Áron órásdinasztia harmadik generációjaként érettségje utáni kezdett belekóstolni édesapja mellett az órásmesterségbe, 10 év múlva (!) pedig már az AHCI (Académie Horlogère des Créateurs Indépendants) exkluzív köreinek tagja, amiről így beszélt:

"Ahhoz, hogy jelölt lehessen valaki, be kell mutatni a tagoknak egy saját tervezésű és kivitelezésű alkotást. Ha a tagok ez alapján jelöltnek felveszik, legalább kétszer ki kell állítani az AHCI-vel új kreációkat, bizonyítva, hogy tehetséges, önálló alkotóról van szó. Aztán pedig a tagok ismét szavaznak, hogy valóban elég kreatív-e az órásmester, tökéletesen kivitelezett munkát mutat-e be, tehát felvehetik-e tagnak. Amikor a Tourbillon No1. órám elkészült, felvettem a kapcsolatot az AHCI vezetőjével, Peter Wibmerrel. Ő nagyon kedvesen, lelkesen fogadta a levelem, és kérte, ha Ausztriában járok, mutassam be neki "személyesen" is az órát. Miután ez megtörtént, javasolta, hogy feltétlenül mutassam meg a többi tagnak is az órát, és ő javasolni fogja a felvételemet a tagjelöltek közé. Így is történt..."

Eddigi óráiról elmondható, hogy mind a négy a maga nemében mestermű, a Miniature Zappler-re elég ránézni, és elképzelni hogy a komplett szerkezet mindössze 2cm magas. A Tourbillon No1. is már számos komplikációval rendelkezett (világóra, holdfázis, naptár, járástartalék, és persze a duplex tourbillon), a Tourbillon No2 pedig kronométert és sokkal komplikáltabb öröknaptár rendszert is fel tud mutatni, 'hét napjai' és szökőév kijelzéssel.

Tourbillon No2

A legutóbbi nagy műről, a Primusról pedig esett már szó bőven, amiből elméletileg 9+1 darab készül (?), a nulladik semmiképpen nem lesz eladó, a többi 9 elkészítésére pedig megrendelés esetén kerülhet sor.

És most lássuk a rövid (és első a sok közül :) :) ) "interjút":

-

{Óravilág} Elkészült-e már második vagy Primus is a Nemzetközi Óramúzeumba került mellett? El fog készülni a 9+1 db?

[BEXEI] Az elsőt (azaz a 0/9-est) szeretném megtartani kiállítási darabnak, minden további példány kizárólag megrendelésre készül (érthető módon, mivel közel egy év egy-egy új Primus befejezése). Tehát ha mind a kilenc, világviszonylatban rendkívül alacsony példányszámnak számító darab megrendelésre kerül, természetesen el is készítem.

-

Eddig az "interjú", ami bennünk minimum annyi kérdést ismét felvetett, mint amennyit eddig megfogalmaztunk. Ismételten nagyon szépen köszönjük a válaszokat. Várjuk kommentekben az olvasókat érdeklő témákat is, és a sajátjainkkal együtt, ha összegyűlik pár épkézláb téma, ismét próbára tesszük Becsei Úr türelmét a kíváncsiskodásunkkal.

Addig is, a fent említett titokzatos új fejlesztéseket nagyon várjuk; kezd körvonalazódni mire fogok gyűjteni a következő pár hónapban/évben :)

Nem tehetek róla, a kortárs mesterek mindig tesznek le valami olyat a mai órakészítés előttünk fekvő virtuális asztalára, ami számomra elhomályosítja picit a nagy elődök munkásságát.

Pedig foglalkozom veterán motorokkal, imádom az órák történetét és történelmét, rendszeresen tanulmányozok történelmi tetteket, hatásokat, így nem áll messze tőlem bárminek a szeretete, amin kicsit vastagabb por áll már, mint az IBM processzorgyártó részlegének tisztaszobáiban, és mégis.

Valamikor az óragyártás hajnalán, mikor a majdani acélrugó szerepét még disznósörte látta el, szinte látom magam előtt a munkapadjuk előtt izzadó mestereket, hogy valami olyat hozzanak létre, ami egy picit is pontosabb a "nézzünk-fel-az-égre" módszernél. Nem volt kitaposott út, nem volt mire alapozni a szerkezetek kialakításának metodikáját, szinte minden új volt, amibe csak belekezdtek a pontos mechanikus időmérő szerkezetek gyártásával kapcsolatban. Minden tiszteletem az övék, meghajolok előttük, néha mégis egy-egy új szerkezet elfújja az antik porral borított (majdnem) rózsaszín ködöt. Nemrég a Maîtres du Temps Chapter One és Two voltak azok, amelyek közelebb hozták a technokrata énem virtuális orgazmusát, most pedig ismét egy olyan gyártó órái kapirgálják az antik dolgokba vetett hitem foszladozó felszínét, ami a közelmúltban alakult, igaz, nem kezdők voltak a létrehozók.

Robert Greubel és Stephen Forsey nem éppen az ismeretlenség ködéből kitörve alapították meg manufaktúrájukat, mindketten megmutatták már, hogy igenis jól megérdemelt helyük van a svájciak saját kis panteonjában.

Greubel Franciaországban született, és már egészen fiatalon a családi vállalkozású manufaktúránál elkezdte tanulni az órásmesterséget. 1987-ben Svájcba költözött, ahol az IWC Grand Complication elnevezésű projektjén kezdett dolgozni. Ezek az órák még "megérnek egy misét", egészen biztosan lesz még nálunk posztjuk, bődületes bonyolultságú szerkezetek. Öröknaptár 500 évre előre, holdfázis kijelzés, összesen 21 funkció, mindez egy 71 köves (karóra!!!), 659 mechanikus alkatrészből állló kaliberből kipréselve. Ezután 1990-től a Renaud&Papi-nál dolgozott nagy bonyolultságú prototípusok előállításán, de később társtulajdonossá is vált, míg végül 1999-ben a függetlenség útjára lépett.

IWC Grand Complication

Forsey Angliában született, és pályafutása is innen indult. Nem volt családi óráscég, apja mechanikus dolgok iránti szeretete mégis ebbe az irányba fordította. 1987-től antik órák restaurálására és továbbértékesítésére szakosodott. 1990-ben felvételt nyert a WOSTEP (Watchmakers of Switzerland Training and Educational Program, vagyis Svájci Órakészítők Kiképzési és Oktatási Programja) elnevezésű iskolába Neuchatel-be, majd 1992-ben csatlakozott Greubel csapatához a Renaud&Papi-nál, ahol szintén a nagy bonyolultságú szerkezetek kifejlesztésén dolgozott. 1999-ben Ő is függetlenné válik, majd megalapítják Greubellel a "Greubel Forsey" céget, 2004-ben.

A Double Tourbillon 30° elnevezésű órájukkal debütáltak, ebben már felsorakozott azoknak a találmányoknak a nagy része, amit a két Úriember órafronton meghonosított. Többek között az a szerkezet, ami két, egymásba épített, egymáshoz képest 30 fokkal elforgatott tourbillon-ból állt, azt hiszem így már érthető is, honnan kapta az óra az elnevezést.

Greubel Forsey Double Tourbillon 30°

Egy nagyobb tourbillon-házban (aminek 4 perc a körbefordulási ideje) kapott helyett egy kisebb, 1 perces tourbillon.

Ezeken az alapokon került megtervezésre aztán a DT Technique, szkeletonizált tokban, növelt járástartalékkal, amely így már 120 órára rúgott.

Greubel Forsey Double Tourbillon Technique

A fenti kép nagyjából mindent elárul. Ilyenkor hiszem azt, hogy szeretnék piszkosul ráérő, mocskosul gazdag nyugdíjas lenni, pusztán azért a célért, hogy egy ilyen szerkezet működésének csodájában naphosszat gyönyörködhessek... A komplett szerkezet megcsodálható működés közben teljes, három dimenziós valójában a tükröződésmentesített bevonattal ellátott zafirüvegeken keresztül.

A szerkezet legkisebb darabjának készítésénél is kézzel történnek minimum a befejező munkálatok, mint a végső forma kialakítása vagy a polírozás. Az innováción felül mindig nagy hangsúlyt fektetnek a megjelenésre is. Tükörfényesre polírozott fogaskerekek, speciálisan felületkezelt hidak, kékített csavarok polírozott fejjel, egyedi színű csapágykövek, mind a vizuális kielégülés felé vezető járdánk kikövezésének egy-egy újabb építőeleméül szolgálnak. A szerkezet jobb láthatósága érdekében még a számlap számozása is egy zafirüveg lapon lett kialakítva.

Double Tourbillon

A szerkezet egy 43 köves, 385 darabból álló GF02s kaliber, kettős tourbillon-nal, 120 órányi járástartalékkal és 21600-as féllengésszámmal. A két tourbillon 128 alkatrész felhasználásával készült, és a kettő együttes tömege alig több, mint 1 gramm (1,17)! Kialakításából fakadóan nem kis méretű, a tok átmérője 47,5, vastagsága pedig 16,84 mm. Mindegyik óra névtáblával van ellátva, melyet a tok oldalára csavaroznak, ezen felül minden egyes darabba kézzel gravírozzák bele az egyedi sorozatszámot. A tok elvileg 30m-ig vízálló, de erősen kétlem, hogy ezt valaha bárki is szándékosan letesztelné.

A számlapon az óra a perc és a másodperc kijelzésen felül helyett kapott még a külső tourbillon forgási idejének a kijelzése egy 4 perces skála formájában 6 óránál, valamint 3 óránál a járástartalék visszajelzője.

Nem szaporítom tovább a szót, aki érez magában elhivatottságot, az a Greubel Forsey honlapon tökéletes minőségű képeket (némelyik 10+ megabyte tif), valamint elég részletes leírásokat talál PDF-ben, természetesen angolul...

Azt hiszem nincs más dolgom, mint hogy várni pár 10-20 évet, és egészen biztos vagyok benne, hogy a Greubel Forsey szerkezeteket ugyanúgy a nagy klasszikusok között fogják emlegetni, mint akár Breguet mester szerkezeteit.

A párszor már említett, és nemrég szervízbe cipelt Promaster elkészült, és nagyjából el lehet mondani hogy új órám van :) Kapott egy polírt az üveg, amitől a 10 év karcai hiányában valóban szinte vadonatújnak tűnik az óra, leszámítva a festésen is itt-ott előforduló kisebb sérüléseket.

Plusz persze amiért vittem, a foszforréteg újrafestése. A legkisebb mutatók (UTC, 24órás, módválasztó) is kaptak most réteget, ezeken eddig nem volt, jól néz ki tőlük a sötétben a számlap (lásd kép). Azonban azért ez még mindig nem trícium :) 10 percig világít rettentő erősen, de 1-2 óra múltán már nem lehet egy sima "rápillantok és látom"-al elintézni a leolvasást, bizony halovány az éjszaka közepén így is. Következőleg tríciumot kérek rá valahogy :)

Ezen kívül a módválasztó gomb is megjavításra került, szintén hozzátéve az "új" érzethez, végre rendesen működik.

Plusz ami "alap": elemcsere, tömítéscsere, ultrahangos tisztítás, ilyesmik. Mindezt egészen gyorsan és nem is drágán, ismét respect ide.

--

Egyéb jóhír: Választ kaptunk Becsei Árontól a kérdéseinkre, így már csak "interjú" formába kell szerkeszteni, és nemsokára BEXEI poszt. Amint beüzemeltem az új laptopot, mert ez a régi utolsó félóráit rúgja.....

Ez jellegében egy kicsit szárazabb poszt lesz, de a visszajelzések alapján úgy gondoltuk, hogy ennek a pár dolognak a leírása talán segít eloszlatni pár téveszmét az órákkal kapsolatban. Igazából szeretnénk ezt egy olyan futó posztnak kialakítani, ami folyamatosan "élne", tehát bővülne, akár olvasói igények alapján is, tehát várjuk a kéréseket, kommenteket, és igyekszünk megfelelni az igényeknek.

Automata szerkezet: olyan mechanikus óraszerkezet, melynek működése nem igényel külön beavatkozást a használójától. A rúgó felhúzása ún. rotor segítségével történik, amely a karon hordott óra mozgását használja fel a felhúzásra. Természetesen általában a korona segítségével ugyanúgy felhúzhatók ezek a szerkezetek is, de többek között pl. a Seiko gyártott olyan kalibert, amelynek a felhúzása csak és kizárólag a mozgási energia hasznosításával történik.

COSC: Contrõle Officiel Suisse des Chronomètres (Svájci Kronométer Minősítő Intézet) A legszigorúbb svájci minősítés. Az óra járását tizenöt napon keresztül ellenőrzik különböző helyzetekben és hőmérsékleteken. A legnagyobb járáseltérés maximum napi 10 másodperc lehet karórák esetében. Amennyiben az az előírt tűréseken belül van, úgy megkaphatja az óra a kronométer elnevezést.

Csavaros hátlap: Olyan hátlap, mely a tokba van csavarozva. Nyitásához speciális szerszám szükséges. Általában a búvárórák sajátja.

Csavaros korona: Speciális megoldású korona, ahol a jobb vízállóság érdekében a korona egy tőmítőgyűrű közbeiktatásával illeszkedik a tokból kiálló csőre. Szintén általában a búvárórák jellemzője.

GMT: Greewich Mean Time, vagyis greenwichi középidő. Olyan időzóna hivatkozás, amely lehetővé teszi a helyi idők megállapítását a Föld teljes területén. Használatát 1961 óta hivatott leváltani az UTC, az egyezményes koordinált világidő, amely már a szökőmásodperceket is tartalmazta, azonban mivel a GMT a Föld forgásához igazodik, ezért még mindig használják bizonyos nem csillagászati időmérések esetében.

Holdfázis: a Nap a Holdnak mindig csak az egyik oldalát világítja meg. Teliholdkor a Földről nézve a napsütötte, újholdkor pedig az árnyékos oldalát látjuk. Ugyanolyan megvilágításba nagyjából 29,5 naponként kerül, ez a holdfázisok periódusa. Érdekesség, hogy a Hold Föld körüli keringési ideje és a holdfázisok periódusának ideje eltér, a keringési idő ugyanis 27,3 nap.

Járástartalék: A teljesen felhúzott szerkezet hátralévő működési ideje. Kronográfoknál a stopper működése csökkenti ezt az időtartamot, mivel annak a mozgatása is rugóenergiát emészt fel.

Kaliber: A karórák belső szerkezetét nevezzük kalibernek.

Korona: Az óraszerkezet felhúzására és beállítására szolgáló gomb.

Kő, csapágykő: Mesterségesen előálított drágakő, mely a szerkezetben a tengelyek csapágyazására szolgál. Mivel a különböző keménységű anyagok kevésbé koptatják egymást, ezért egy igen kemény anyagra volt szükség, ez lett a szintetikus drágakő. Gyakorlatilag csak a gyémánt keményebb nála.

Kronográf: Olyan szerkezet, amely rendelkezik stopperfunkciókkal.

Kronométer: A COSC által minősített szerkezetek, melyek pontatlansága nem érheti el a napi -4/+6 másodpercet.

Kvarc szerkezet: Olyan óraszerkezetek, melyek működése a kvarckristály rezgésén alapul. Létezik digitális és analóg kijelzéssel eláttott változatban is.

Lünetta: A számlap körüli gyűrű, mely szolgálhat csak diszítő funkcióként is, de búváróráknál pl. a merülési idő mérésére is használható. Ami itt érdekesség, hogy búváróráknál a lünetta biztonsági okokból csak 1 irányban forgatható, a mutatók járásával ellentétesen.

Öröknaptáras óra: Azokat az órákat hívjuk így, amelyekben a dátum kijelzése előre programozottan történik, figyelembe véve a hónapok hosszát és a szökőéveket. Automata szerkezetben ezek megvalósítása igencsak bonyolult, így az ilyen szerkezettel ellátott karórák ára is ehhez igazodik. Ezeket az órákat általában 100 évente, némelyeket ritkábban újra kell "programozni".

Retrográd kijelzés: Olyan kijelző, ahol a mutató nem teljes kört, csak egy adott körívet jár be, majd mikor végére ért, visszaugrik az ív elejére, a kiindulópontba. Általában a hetek napjainak kijelzésére használják, de gyakorlatilag mindenféle funkció megjelenítésére alkalmas. Bonyolultságát az adja, hogy a pontos kijelzés érdekében nagyon jó minőségű, nagy precizitással megmunkált szerkezetet igényel.

Rotor: Az órarugót felhúzó, az óra természetes mozgásától lendületbe jövő, általában félkör alakú szerkezet.

Swiss made: Ennek a feliratnak a használatát az órákon törvény védi. Csak azok viselhetik, melyeknek a szerkezetének legalább az 50%-ában Svájcban készült alkatrészeket tartalmaz, ezen felül a tok svájci, valamint itt végezték a tokba szerelést és a beállítást is. Amennyiben a tok nem svájci, akkor a "Swiss movement" felirat használható.

Szkeleton: Az olyan órák elnevezése, melyek elő- és hátlapja is átlátszó, így működés közben is minden irányból megfigyelhető a szerkezet. Ezeknél az óráknál általában a belső vázszerkezetet is minél vékonyabbra marják, illetve ahol lehet, könnyítik, hogy a szerkezet láthatóságát minél inkább javítsák.

Tourbillon: A gátszerkezetet és a billegőkereket magába foglaló egység, amely a saját tengelye körül is forog. Mivel a saját tengely körüli forgási ideje általában 1 perc, ezért a másodpercmutató kerekének tengelyét is magában szokta foglalni. Eredetileg a különböző járáseltérések kiküszöbölésére találták ki, a mai preciziós gyártás, valamint igen magas anyagminőségek mellett azonban főleg esztétikai célokat szolgál, bonyolultsága miatt meglehetősen drágán.

Tritium, vagy trícium: Enyhén radioaktív anyag. Mivel foszforral keverve a kettő elegye látható fényt bocsát ki, ezért az órák számlapjára és a mutatókra festék formájában szokták felvinni, így sötétben is mindenkor leolvasható a pontos idő.

Zafírüveg: Szintetikus zafírból készült óraüveg. Sokkal karcállóbb, mint a plexi, azonban törékenyebb is. Keménységben csak a gyémánt veszi fel vele a versenyt.

Egyelőre ennyi lenne, de számtalan olyan dolgot hagytunk ki, ami szerintünk kicsit triviális, de mivel a posztot folyamatosan szeretnénk frissíteni, várjuk a kommenteket, olvasói javaslatokat, mivel, minek a leírásával tudnánk még kicsit segíteni eligazodni az órásvilág néha nem túl egyszerű fogalmainak világában. Magának az automata szerkezetnek a működésébe még mindig nem merültünk bele, illetve a szerkezeten belül található alkatrészek leírásába, de az a poszt is készül, és valószínüleg több, itt most megjelent fogalom sokkal részletesebb ismertetését, magyarázatát is tartalmazni fogja.

Ha közel akarunk kerülni az automata karórák királyához, mai mechanikai precizitásunk és tudásunk non plus ultrájához, akkor nagyjából egy olyan szerkezetre lenne szükségünk, ami automata, kronométer minősítésű rattrapante kronográf, fly-back funkcióval, és mondjuk habként a tortára tourbillon-nal. És hogy ezek közül melyik tudást mondhatja magáénak a Richard Mille gyártású RM008? Mindet.

Nézzük akkor sorban, mire is képes ez a szerkezet, mely az órásvilág egyik jelenlegi csodája, de tartsuk szem előtt, hogy az RM modellek azóta számos szériát megértek, mégis az RM008 az egyik legjelentősebb közülük.

Richard Mille RM008 Tourbillon Red Gold

Tehát adott egy automata kronográfunk, kronométer minősítéssel, eddig nem hiszem, hogy magyarázatra szorul a dolog. Ami kicsit ijesztő lehet, azok a "rattrapante" és a "fly-back" kifejezések, de ígérem, egyik sem takar semmi ördöngősséget, "mindössze" a technológiai megvalósítás az, ami kicsi ötletességet igényel, de mindjárt fényt derítünk mindenre. Kezdjük az egyszerűség kedvéért a fly-back-kel. Ezek olyan kétgombos, ún. összeadó  kronográfok, melyeket a stopper funkció leállítása nélkül, menet közben is nullázhatunk. Ebben az esetben, ha nem állítottuk meg a mérést, akkor a nullázás után ugyanúgy folytatódik tovább a folyamat, mintha mi sem történt volna, mindössze a mutatók a nulla állásból folytatják a mérést. Egy "sima" kétgombos kronográfnál nullázáskor automatikusan megáll a mérés is, a megvalósítása nyilvánvaló okokból ennek a verziónak olcsóbb és egyszerűbb. A fly-back-nek létezik olyan változata is, hogy amíg nyomjuk a nullázó gombot, addig nullán tartja a mutatót, majd a gomb elengedésének pillanatában folytatódik tovább a mérést.

Richard Mille RM008 Tourbillon Titanium

A rattrapante kifejezés valamivel érdekesebb dolgot takar. A magyar kifejezés ezerszer beszédesebb, ezeket ugyanis uszálymutatós kronográfnak mondják. Ez a trükk részidők mérésére szolgál, a teljes mérés elveszítése nélkül. Hogy hogyan oldják meg? Két másodpercmutatóval. A stopper indításakor ugyanis a mérés két mutató fedésben lévő mozgásával indul. Az uszálymutató vezérlőgombját megnyomva az egyik mutató megáll, míg a másik, és vele együtt az egész mérés és a szerkezet jár tovább. Ilyenkor nyugodtan feljegyezhetjük a részidőt, vagy akár csak nézegethetjük a két külön mozgó (illetve ilyenkor ugye csak az egyik mozog) mutatót, majd újra megnyomva a vezérlőgombot az eddig álló mutató "utána ugrik" a mozgónak, és újra egymás fedésében folytatják útjukat.

RM008 és a két másodpercmutató

Az ilyen funkciókkal minddel rendelkező karórák megvalósítása igazi kis műszaki csoda, a Mr. Mille által tervezett RM008-as szerkezete 444 alkatrészből áll, valamint ezen felül a tourbillon még magáénak tudhat 77-et.

RM008 Tourbillon

 A szerkezet egy saját tervezésű, 70 óra járástartalékkal rendelkező kaliber, amely különféle anyagú tokokban kaphatott helyet, mint pl. a titán vagy az arany. A kronográf funkciókon felül az óra számlapja különböző visszajelzők egész tárháza, helyet kapott itt például a hónapok napjainak vagy a járástartaléknak a visszajelzője.

Az RM001 2001-es bemutatkozása óta a Richard Mille karórák csupán pozitív fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Mind technológiailag, mind design tekintetében igen komoly fejlődésen estek át, azt hiszem, a képek magukért beszéltek. Ezeknek az óráknak a tulajdonosa elmondhatja magáról, hogy garantáltan az órásmesterség egyik csúcsdarabját tartja a kezében (illetve hordja a csuklóján), amely bárhol megjelenve garantáltan kivívja a közönség figyelmét és ámulatát. Ezeken felül a becses tulajdonos biztos lehet benne, hogy óráját nem fogja minden sarkon viszont látni, ennek azonban főleg az ára szab határt. Nem szoktunk a zsebekben turkálni, de végszóként az aktuális árfolyamok jelzése nélkül álljon itt, hogy mennyire kell gazdagnak lennie az embernek ahhoz, hogy egy ilyen gyönyörűséget magáénak tudhasson a szerencsés: mocskosul. A szerkezet ugyanis 450.000 euro környéki áron kapható, ha éppen kapható...

Mivel pár napos eltávomat töltöttem nemrég, Sundance kolléga egymaga állta a rohamokat a hét elején, így nem titkoltan egy kicsit neki is szeretnék kedvezni ezzel a poszttal, ő ugyanis a tourbillon elnevezésű gátrendszerrel szerelt órák nagy kedvelője és csodálója.

Paul Wyler 1924-ben alapította meg óramanufaktúráját Bázelben. Az Incaflex feltalálójaként Wylernek sohasem kellett túlzottan reklámozni a cégét, órái mindig híresek voltak ellenállóképességükről. Igazán akkor váltak mégis nagyobb körben ismertté, mikor 2008-ban egy tajvani bemutató során az egyik Wyler-féle automata szerkezetet egy nem kevés megterheléssel járó tesztnek vetettek alá. A megterhelőt itt szó szerint lehet érteni, ugyanis az órán egy gépkocsival hajtottak keresztül, ezután pedig jó pár méter magasról dobták a földre. A speciális ütéselnyelő rendszer állta a próbát, az óra tovább működött anélkül, hogy a szerkezetet bármiféle károsodás érte volna. Persze nem ez volt az óráik első durva tesztje, 1956-ban az Incaflex (amely egy olyan rugalmas rendszer, ami a billegőtengelyre ható erőket hivatott csökkenteni) hatásosságának bemutatásánál maga Paul Wyler hajította ki egyik órájukat az Eiffel-torony tetejéről. Ebből láthatjuk, hogy ezek az órák és szerkezetek nem éppen a megbízhatatlanságukról híresek...

Wyler Genève Tourbillon

A szóban forgó szerkezet azonban még ennél is több védelmet kapott. Nevezzük akkor nevén a kicsikét, a Wyler Genève Tourbillon olyan többszintű rázkódás és ütés elleni védelmi mechanizmusokkal rendelkezik, amelyekkel talán egyedülálló a karórák világában. A WT001-es kaliber egy titán házban kapott helyet. Az elő- és hátlapot négy darab - egyébként a Wyler órák védjegyének számító -, apró rugókkal elátott titán csavar rögzíti egymáshoz, mintegy szendvicsbe fogva a szénszálas technológiával készült tokot. Ezzel a megoldással a belső szerkezetet szinte teljesen függetleníteni tudták a toktól.

Ezen felül egy teljesen egyedi megoldású védelemmel ellátott koronát kapott. Mielőtt bármit is tudnánk csinálni, a védelem mindkét oldalát megfogva ki kell húzni, csak ezután hozzáférhető bármilyen művelet a koronával.

A harmadik védelmet maga a gátszerkezet kapta. A 6 óránál beépített tourbillon két, ütéselnyelő rugókkal ellátott alumínium hídhoz lett rögzítve, tovább növelve az amúgy sem elhanyagolható ütés elleni védelmét az órának. "Természetesen" mindez látható módon lett beépítve, hogy magunk is megcsodálhassuk működés közben a 60 másodperces körbefordulási idővel rendelkező tourbillon-t.

A számlapon az eddigieken felül 12 óránál találhatunk még egy GMT kijelzőt, valamint 3 és 9 óránál két, számunkra sokkal érdekesebb dolgot. A bal oldalon található járástartalék-visszajelzőben maximum "csak" annyi érdekesség lehet, hogy a szerkezet 120 órás járástartalékkal rendelkezik, amire akár azt is mondhatnánk, hogy "nem semmi".

A jobb oldalon található kis műszer azonban igazi kuriózum, és gyakorlatilag a billegő működésének a visszajelzésére szolgál. Teljesen felhúzott állapotban a billegő amplitúdója valamivel magasabb az optimálisnál, és drasztikusan lecsökken, mikor a szerkezet a járástartalék végén jár. Ennek kiküszöbölésére használható ez a mutató, így gyakorlatilag mindig az optimális működési tartományban tarható a szerkezet, ezáltal elérve minél nagyobb pontosságot.

Háromféle változatban kapható, illetve csak volt kapható, ugyanis limitált példányszámban gyártották. Mindösszesen 24 darab készült belőle, 8 db titán, 8 db 18 karátos arany valamint 8 db platina változatban. Az elő és a hátlap üvegezése egyaránt tükröződésmentes bevonattal ellátott zafírüveg.

A hihetetlen strapabíróság, az egyedi dizájn, valamint az igen kis széria gyakorlatilag azonnal klasszikussá tették ezt az igen remek kis szerkezetet.