Breitling - A sztori

2009.08.13. 17:00

Ha valakit megkérdezünk, hogy melyik az a márka, amelyik a pilótaórákkal kapcsolatban először eszébe jut, szinte biztos, hogy nagyon nagy százalékban a Breitling és a Fortis lesz a válaszok között a befutó. A kettő közül nézzük most a régebbi múltra visszatekintőt. Igen, a Breitlingről lesz szó.

1884-et írunk, a helyszín a svácji Jura hegység, St.Imier városa. Egy Léon Breitling nevű úriember éppen itt nyitja meg első műhelyét, ahol kronográfok és tudományos, valamint ipari célra készített preciziós számlálók készítésére szakosodik.

 

Léon Breitling és egy korabeli szerkezete

1892-re már olyan mértékű a vállalkozás növekedése, hogy válaszul Breitling Úr átteszi székhelyét La Chaux-de-Fonds-ba, a svájci órakészítés akkori fellegvárába. A város több nevezetessége közé tartozik például az az érdekesség, hogy itt született Louis Chevrolet, a később róla elnevezett autógyártó cég alapítója. A helység fejlődése egyébként igen figyelemre méltó, hiszen míg az 1800-as évek legelején mindössze 5000 lakosa volt, addig a szóban forgó órásműhely ideköltöztetésekor már több, mint 23000.

1903 decemberében aztán a Breitling cég későbbi jövőjével igen szorosan összefüggő esemény történt. Észak-Karolina állam, Kitty Hawk, Orville Wright levegőbe emelkedik az első, motor hajtotta, levegőnél nehezebb repülő szerkezettel. 12 másodpercnyi repülésének hatása alapjaiban fogja megváltoztatni a világot. A repülés töretlen és hihetetlen fejlődésére utal, hogy mindössze 6 évvel később, az 1-es számú francia pilótaigazolvány birtokosa, Louis Blériot 37 perc alatt teszi meg a Calais és Dover közötti távot, ezzel szintén történelmet írva.

Az első, csuklón hordható kronográf

Az I. világháború kitörésének évében Léon Breitling halálakor, a vállalat vezetését fia, Gaston veszi át. Megfogalmazódik benne egy pilóták számára készített, csuklón hordható, pontos időmérő szerkezet gondolata, amelyet 1915-re el is készít. A következő évek a repülés és a kronográf impresszív fejlődéséről szólnak. 1919-ben John Alcock és Arthur Brown lesznek az első, akik 16 óra 12 perces idővel elsőként repülik át az Atlanti-óceánt. 1923-ban a Breitling olyan kronográffal jelenik meg, amelyen a stopper start és nullázó funkcióját elszeparálták a felhúzó koronától, így ezeket egyetlen különálló gombbal lehetett kezelni.

1932-ben ismét változás történik a vállalat élén, Gaston fia, Willy veszi át az irányítást. 2 évvel később egy olyan szerkezettel állnak elő, ahol a nullázó funkciót különválasztják a stopper indításától/megállításától, így az első gombbal lehetővé válik több rövidebb idő egymás utáni mérése is a kronográf nullázása nélkül. Az első lépést, amely egy igazán hosszútávú kapcsolat kezdete lesz, 1936-ban teszik meg, mikoris a RAF, az Angol Királyi Légierő hivatalos beszállítójává válnak. 1942-től az Egyesült Államok fegyveres erőinek is partnerei lesznek, közben pedig megjelenik a lünettán vonalas skálázással ellátott Chronomat modell.

 

Korabeli rajz egy 1942-es Chronomat számlapjáról

1952-ben aztán színre lép az a karóra, amelyik személyes véleményem szerint a gyár történetének máig az egyik legmeghatározóbb modellje, piacra léptetik ugyanis a Navitimert. Innovációban igazán nem szűkölködött a termék, többek között ez hozta magával a pilóták akkori "számítógépét". A számlapon és a forgatható lünettán található logaritmikus skála segítségével olyan repülés során létfontosságú adatokat ki lehetett számolni, mint például az átlagsebesség, az emelkedés és a süllyedés sebessége, vagy akár az átlagfogyasztás. A mostani korszerű repülőgépek műszerezettségének ismeretében ez talán ma egy kissé komikusan hat, de 1952-ben az a fajta - viszonylag gyors - számolási metódus igencsak úttörőnek számított egy karórán, arról nem is beszélve, hogy számítógép maximum laboratóriumi körülmények között működött, folyton kiégő elektroncsövekből összetákolva. Mára persze pont, hogy az előbb említett műszerezettség fejlődésének okán a karórán található logaritmikus skálázás elveszítette a jelentőségét, azonban az ezzel ellátott Breitling modellek népszerűsége  ma is töretlen. A logaritmikus skála működéséről és használatáról még írunk itt bővebben, a téma bőven megér egy  saját posztot.

 

Breitling Navitimer

 1962-ben igazán magasra emelkedett a Breitling csillaga. Pontosabban "csak" egy Cosmonaute kronográf, egy ilyen órát viselt ugyanis Scott Carpenter űrhajós az Aurora7-tel megtett földkörüli űrutazása során. Ennek a szerkezetnek az volt a különlegessége, hogy a számlapja 24 órás beosztású volt, lévén az űrutazás során igen nehéz megmondani, hogy 12 órakor éppen dél vagy éjfél van.

1969-ben ismét egy mérföldkőhöz érkezünk. A Hamilton-Büren és a Heuer-Leonidas óraművek közreműködésével megszületik a világ első automata kronográf szerkezete, a Cal11. Ennek az adta a különlegességét, hogy az automata órák "felhúzásmentességét"  egyesítette a kronográfok stopperfunkciójával.

Bár az '50-es években még több, mint 25 légitársaság szállítója volt, 1970-től mégis a vállalat történetének egyik legsötétebb időszakát jegyezhették fel a krónikások. Ekkor kezdődött ugyanis a japán kvarcóra-dömping. A vásárlók pedig tömegével álltak át az új, és a svájciakhoz képest nevetségesen olcsón árult japán gyártók oldalára. És La Chaux-de-Fonds mesterei hibáztak. Úgy gondolták ugyanis, hogy a vásárlók a japánok kiforrottabb kvarcszerkezetei miatt pártolnak el tőlük, így ők is minőségi kvarcszerkezetek gyártásába fogtak. Az ok azonban ennél sokkal prózaibb volt, ez pedig az ár. A svájci óragyártás egyre mélyebb gödörbe került, több, addig elpusztíthatatlannak hitt legenda tűnt el a süllyesztőben (pl. Zenith), de a Breitling is a csőd szélén állt, volt olyan időszak, mikor 20ezer dollárért (!!!) árulták a céget. A vállalatot végül Ernest Schneider vásárolta meg 1979-ben, és főleg kvarcórák készítésével (Michelangelo széklábat farag?) végül ki is vezette a gyárat a csőd közeléből. Persze Schneider igazán alkalmas volt a posztra, hiszen végzettsége szerint mikroelektronikai szakember, emellett repülőengedéllyel rendelkezett, és most már egy óraipari cég tulajdonosa is volt. Innentől ismét felfelé ível a Breitling csillaga. 1984-ben - éppen a 100 éves évfordulón - az olasz Frecce Tricolori műrepülő kötelékkel szorosan együttműködve újjáélesztik a Chronomat sorozatot, ami igen gyorsan az egyik legnagyobb eladású modellé növi ki magát.

Breitling Chronomat "Frecce Tricolori"

 1985 ismét az elektronika éve. Aerospace, a titán tokos, multifunkciós, elektronikus kronográf, már a megjelenés évében nagy sikernek örvend a pilóták körében.

Tíz évvel később kijön az a széria, amielyikről már jelentettünk megy posztot ezeken a hasábokon, ez pedig az Emergency, részletesebben lásd ITT.

És ha egy előző poszt, akkor most egy majdani, hiszen lassan elérkezünk az ezredfordulóhoz, előtte azonban megjelenik a Breitling B-1, amiről később egy részletesebb leírás lesz itt megtalálható, hiszen a megjelenése óta eltelt rövid idő alatt (1998 óta) igazi legendává nőtte ki magát. Elkészítésében repüléstechnikai szakemberek segédkeztek, és egy olyan szerkezetet kapott, amely speciálisan ehhez a modellhez lett kifejlesztve, és nagyjából mindent belesűrítettek, ami az akkori kor színvonalán mikroelektronikailag csak lehetséges volt (és nem mellesleg utódja, a Professional sorozat Airwolfja a Navitimer után a szerző egyik személyes kedvence).

Breitling B-1

 1999-ben ismét történelmet írtak. A világon az elsőként kapnak olyan minősítést, hogy minden egyes modelljük kronométer-bizonylatos óraművel kerül ki a gyárból. A gyártás során minden egyes beépítendő alkatrész számtalan technikai és esztétikai vizsgálaton esik át, és minden egyes elemnek száz százalékosan meg kell felelnie a szigorú minőségi elvárásoknak. Az összeszerelő műhely tisztaságát - ahol például a 140 alaktrészből álló B13-as kalibert is kézzel szerelik össze az órásmesterek - akármelyik processzorgyártó cég megirigyelhetné. A páratartalom és a hőmérséklet folyamatos ellenőrzés és szabályozás alatt áll, valamint az egész épületben lecserélik a levegőt 6 percenként. A szerkezetek ellenőrzése sem kisebb precizitás mellett zajlik, hogy tökéletesen megfeleljenek a COSC (Hivatalos Svájci Kronométer Ellenőrzés)-teszteken. Az óraműveket 15 napon keresztül folyamatosan tesztelik különböző környezeti és hőmérsékleti viszonyok között, és csak ezután kapják meg a tanúsítványt és kerülnek fel rá a mutatók és a számlap. Innen még egy utolsó technikai és esztétikai ellenőrzés következik, ami nem éppen a gombok kétszeri benyomásából áll, ugyanis az utolsó teszt minimum 3 napig tart... Mire a vásárló kezébe veheti saját tulajdonú kronográfját, addigra az nagyjából 1000 ellenőrzésen és teszten esett át, biztosítva ezzel az elvárt minőségi, teljesítési és pontossági szintet.

2000-ben a svájci Grenchenben új főhadiszállást avatnak fel, mégpedig egy ultramodern épület képében, ahol a karórák összeszerelése a legoptimálisabb körülmények között történhet.

2001-ben legyártják az első SuperQuartz szerkezetet kapó órájukat, továbbfejlesztve azt a szerkezetet, ami elektronikus volta ellenére eddig is az egyetlen volt, ami a COSC által támasztott szigorú követelményeknek megfelelt.

 

Breitling SuperQuartz szerkezet

2002-ben megnyitják az új gyárépületet La Chaux-de-Fonds-ban, ugyanott, ahol annak idején Léon Breitling megkezdte a márka legendájának megteremtését. Az új egység a mechanikus kronográfok alkatrészeinek fejlesztésére jött létre.

Minden gyár életében elérkezik az a pillanat, mikor ha visszatekint addigi munkásságára, elégedetten hátradőlve szemlélheti az események alakulását. Azt hiszem, hogy a Breitling is megtehetné most ezt, mégsem teszi. Folyamatos a fejlesztés, újabb és újabb technológiákkal állnak elő, gyakorlatilag havonta frissítik a palettán szereplő termékeiket, és a két új gyáregység felhúzása is azt mutatja, hogy a lendület a legcsekélyebb mértékben sem fogyott el, sőt. Büszkén hirdethetik, hogy az automata órák gyártásának fellegvára még mindig ugyanaz a város, amelyik a napóleoni hódítások óta svájc részét képezi.

A bejegyzés trackback címe:

https://oravilag.blog.hu/api/trackback/id/tr211305205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása